Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-13
Határon átnyúló ökoturizmus és vízisport a Lajtán
Leitha – Lajta AT-HU
A „Határon átnyúló ökoturizmus és vízisport a Lajtán” című projekt támogatásáról 2010. december 1-én döntött a program Közös Monitoring Bizottsága. A hivatalosan 2011 év elején útjára indított 2 és fél éves határon átnyúló fejlesztési együttműködésben két-két magyar és osztrák partner vesz részt. A magyar Lajta szakaszt Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata valamint a Mosonmagyaróvári Vízisport Egyesület (MVSE), a burgenlandi Lajt szakaszt Fertő-tó és Lajta-völgy Turisztikai Egyesület (Regionalverband Leithaauen Neusiedler See), illetve Bruckneudorf község képviseli. A partnerek közös célja a Lajta folyó kitűnő adottságainak kihasználása és a Bruckneudorftól (Királyhida) Mosonmagyaróvárig tartó szakasz vízi sportolásra alkalmassá tétele, valamint az ehhez szükséges infrastruktúra kiépítése, hogy a térség egy vonzó víziturisztikai desztinációvá váljon.
A kezdeményezés fő célcsoportja a helyi lakosság mellett a térségbe látogató turisták, vízi túrázók, diákok és ifjúsági csoportok, akik számára (át)járhatóvá kell tenni a vízi utat, ki- és beszállóhelyeket kell létesíteni, valamint biztosítani kell egy átfogó információs és irányító rendszert is.
Az első évben megkezdődik a kikötőhelyek tervezése és kivitelezése. A tervek szerint a folyó ausztriai szakaszán 7, míg a magyarországi szakaszon (Malom-ági Lajta) 6 ki-beszálló hely kerül megépítésre. Erre az időszakra esik még a „folyam-kilométerkövek” kihelyezése, illetve információs táblák elhelyezése magyar, német és angol nyelven. A projekt támogatásával tovább bővül az MVSE hajóparkja ami a térségi tömegsport rendezvények és vízitúrásoknak biztosít megbízható „járműparkot” a folyószakasz bejárására.
A további projektszakaszokban többnyelvű turisztikai kiadványok, térképek készülnek, megkezdődnek a marketing tevékenységek, ezen kívül vízimentő és túravezetőket képeznek, hogy a csoportok minősített kísérőszemélyzettel járhassák be a folyószakaszt. Nyári szünetekben vízi táborokban ismerkedhetnek a térség diákjai egymással és a Lajta folyó élővilágával, valamint évente 2 alkalommal vízisport szezonnyitó és záró tömegsport rendezvényeket szerveznek.
A Lajta turisztikai lehetőségei idegenforgalmi vásárokon, kiállításokon és egyéb rendezvényeken kerülnek népszerűsítésre.
A projekt segítséget nyújt a Mosonmagyaróváron belüli folyószakaszok hajózhatóvá tételéhez, a város „körbehajózhatóságához”, a partszakaszok rendezéshez, közjóléti térként való bevonásukhoz, illetve, hogy a város a Lajta, Mosoni-Duna által nyújtott kitűnő víziturisztikai adottságai által nemzetközileg meghatározó vízisport központtá váljon.
MALOM-ÁGI LAJTA REKONSTRUKCIÓJA
Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata és a Mosonmagyaróvári Vízisport Egyesület több éve keresi a lehetőségét a város egyik szimbólumának számító Malom-ági Lajta medrének és környezetének rendezésére. A főként vízügyi, építészeti és tájépítészeti beavatkozások jelentősen javíthatnák a folyó üzemeltethetőségét, a víz látványában és használatában is intenzívebben a város részévé válhatna. A fejlesztések fő célja turisztikai jellegű, a vízi élet fellendítése, a városi evezés feltételeinek kiépítése és annak népszerűsítése.
A környezetalakítás oly módon zajlik, hogy a vízhez jutás minél összefüggőbb hálózatot adjon, ne csupán pontonként legyen kapcsolat a folyóval, hanem a sétányok, gyalogutak minél nagyobb hosszban kövessék a partot. A Malom-ági Lajtán minél több helyen alakuljon ki olyan helyzet, ami fokozza a vízfolyás látványelemeit, változatossá teszi az evezést, indokolja a megállást. A város új közlekedési hálózatán (Lajtán) olyan pontokat kell kialakítani, melyek jól tagolják a vízi utat, jól megközelíthetők a szárazföldről, illetve a város érdekes, nevezetes, vagy fontosabb pontjaihoz köthetők.
A teljes mértékben szabályozott folyóág mederalakításánál fontos szempont volt, hogy a hordalék jelentős részének lerakódása még a lakott területeket megelőzően koncentrált helyen megtörténjen, az iszaplerakódás kevésbé terhelje a várost, egy helyről, könnyebben és szervezetten kiemelhető és elszállítható legyen. A mára kisebb vízhozamú folyó belvárosi épített partfalai között tekergőzés és kisebb-nagyobb szigetek építése helyett ismét rendezett formában, beállított vízszinttel, esztétikailag is igényes kialakítással jelenjen meg, és teljes hosszában evezhetővé váljon.
A rekonstrukció több helyszíni szakaszra osztható fel:
- Felső Lajta zsilip és környéke (ökológiai és vízi turisztikai átjárhatóság biztosítása)
- Iszapfogók kialakítása a folyóág felső szakaszán
-
Lajta lakókert zöldfelületi rendszerének fejlesztése – vízi kapcsolat megteremtése
-
Belvárosi szakasz – Környezetrendezés, pihenőfelületek kialakítása, gyalogoskapcsolatok javítása, kikötők kialakítása, életveszély-elhárítás, üzemeltethetőség megteremtése
Zsilip:
A felső Lajta zsilip környékén a több irányból érkező vízi útvonalak minden esetben akadályba ütköznek, nehezen átjárhatóak és csak bonyolult módon köthetők össze. Az utazóknak csónakjaikat ki kell emelni, és a kívánt folyóágra elhelyezni. Jelenleg a kiszálló-beszálló helyek kiépítetlenek és jelöletlenek, az útvonalakról és az ágak közötti eligazodásról pedig nincs semmilyen helyszíni tájékoztatás. Ezen a helyszínen a beavatkozások a biztonságos és lehető legrövidebb átemelést igyekeznek megvalósítani 4 különböző irányban, stégek és sóják létesítésével.
Iszapfogók:
A zsilip és a Lajta lakókert között, a hobbikertek magasságában kizárólag a medret érintő beavatkozás kerülne megvalósításra, mely eredményeképp az iszap jelentős mennyisége már itt lerakódna, mentesítve ez által a városi szakaszokat, megkönnyítve a kotrási és egyéb karbantartási munkákat.
Csónakkikötő:
A Lajta lakókertet két oldalról szegélyezi a Lajta 1-1 ága, az utcahálózat és a folyópartok kapcsolódásánál keskenyebb-szélesebb, igen értékes zöldfelületi sávok alakultak ki. Sajnálatos módon e vízparti zöldfelületek alulhasználtak, több helyen beerdősödtek, gondozatlanok.
A terv lényege, hogy az egyik legnagyobb összefüggő területnél, melyen játszótér kapott helyet, megindítsa a vízpart rendezését, bekösse a Lajta partot a gyalogos útvonalak rendjébe, hosszú távon a gyalogos és kerékpáros vízparti útvonalak hálózata széles körű sportolási és rekreációs lehetőségeknek adjon teret.
Egy többfunkciós evezős-megállóhely létesülne a játszótér szomszédságában, mely a játszótér használhatóságát, ez által használatát is bővítené. A vízparttal történő kapcsolat kiépítése egyedivé, szerethetővé, látogatottabbá teheti a környezetet.
A csónakkikötő létesítése elindíthat egy folyamatot a városban, mi szerint a lakók használják intenzívebben a folyót, legyenek saját tulajdonú ladikok mellett bérelhető csónakok, a Lajta valódi rekreációs területe legyen a városnak. A vízparti fejlesztés pedig beköti a játszóteret a terület gyalogos hálózatába.
A Vár köztől a közúti hídig:
Igény mutatkozott a magyaróvári belváros, óvári vár környékén a turisztikai utak (gyalogos, kerékpáros, vízi) találkozásánál a közterületek fejlesztésére, a szolgáltatások (kerékpár és kenukölcsönzés, információ átadás, stb.) növelésére.
Szerencsés módon két olyan terület is található ebben a környezetben, mely alkalmas ilyen jellegű fejlesztésre. Az egyik a malom feletti területrész (parkoló és környéke), a másik a Pozsonyi úti híd alatti Lajta szakaszon, a Várköz és a Lajta közötti üres terület.
A háromszögletű vízparti telek közterületszerűen megnyitásra kerül. A Vár köz teljes szélességében leburkolt utcája és a Malomági-Lajta vízfelülete közé "szoruló" terület ma gyakorlatilag vízszintes, és a kettő szintkülönbsége nem engedi meg a vízhez való lejutást. Jelenleg a terület teljes mértékben használaton kívül áll, ám kiváló helyként szolgálhat a belvárosban való biztonságos kikötéshez és pihenéshez. A terület nagy része átalakulhat zöldfelületté, mindösszesen egy csónakmozgatásra alkalmas stég és az ahhoz vezető gyalogos rámpa kialakítására van szükség. A rámpa összekapcsolódna egy közvetlenül a folyó partján húzódó, néhol a vízfelszín fölé kinyúló faburkolatú gyalogúttal, mely az egykori söröző és kerthelyiség, (mai Goa) mellett vezetne egészen a híd felett kialakítandó fenékküszöbig, mely a vízszintkülönbségek kiegyenlítésére szolgál és evezőshajókkal is járhatóvá válik egy vízi csúzda beépítésével.
A közúti hídról jól látható zubogó új látványelemként jelenne meg a városban, tovább bővítve a Deák tér, vízimalom és várkapu környékének városképi gazdagságát. A faburkolatú stég folyamatossá teszi a parti sétányt a Várközzel párhuzamosan (alternatív módon) haladva a folyó mellett, a fenékküszöbhöz érve pedig befordul a víz fölé, ezzel jelezve, hogy ott valami váltás történik, egyrészt merőleges "beállásával" védi az evezősöket a csúszda melletti zubogó megközelítésétől, másrészt lehetőséget ad a megállásra, elidőzésre.
Az egykori uradalmi malom előtti vízmedence:
A malom kétnyílású hídja és belső alaprajzi szerkesztése, elrendezése is mutatja, hogy a malom alatt kettéválasztott mederágakban folyt régebben a folyó. Ezt a malom technológiájának megváltoztatásakor gyakorlatilag a jobb oldali mederrészbe szorították.
A vízépítési tervek szerint továbbra is csupán a Malom-ági Lajta jobb mederrésze folyik át a malom épülete alatt. A bal oldali medersávot a híd alatt le kell zárni. Ugyanakkor a magyaróvári történeti belváros egyik jellegzetes, városképileg is védendő képe a malomépület sziluettjének visszatükröződése a széles víztükörfelületben. E kép megtartása érdekében fontos volt, hogy a meder teljes szélességében vízfelület látszódjon. Ezt azzal lehetett elérni, hogy a mederszűkítés csupán a víz felszíne alatt történik meg. A víztükör az eredeti teljes mederszélességben kifeszül. A Lajtának ez a szakasza még a vízimalom építésekor kiépült. Függőleges kő támfala közé szorították a folyót, bevezetve a fentebb említett kétnyílású híd alá. A mérnöki jellegű folyópartrendezést tovább erősítette a város fejlődése. A belváros és a vár közötti terület jellege urbánus, a további beavatkozások is figyelembe kell, hogy vegyék ezt a jelleget.
Emiatt a víz alatti mederszűkítés is „mérnöki” beavatkozás, geometrikus rendben, műszakiasabb szerkezetekkel, anyagokkal történik. A tervek szerint raszterben elhelyezett malomköveket idéző változó magasságú betonkorongok adnak érdekes rajzolatot a víz alatti képnek, átlagosan 15-20 cm-es vízréteggel borítva azokat.
A kapcsolódó támfalszakasz, a bal oldali teljes hosszúságú, mintegy 55 m hosszú falrész jelenleg életveszélyes, e miatt hónapok óta a mellette található parkoló forgalom elől elzárt. Szükséges a támfal teljes újjáépítése, megőrizve és újra felhasználva a jó állapotú kő elemeket. Az újjáépítés következtében lehetőség nyílik a víz megközelítéséhez is. A malom előtti vízmedence a malomköveken túl egy a vártón elhelyezett stégekhez hasonló nagyméretű fa podeszttel is bővül, mely egyszerre szolgálhatja a vízi sportok kedvelőit és a belváros turistaforgalmát, helyi lakosait. A stéghez egy csónakszállításra is alkalmas gyalogos rámpa és lépcső vezet.
Malomépület alatt és után:
A Malomépület alatti területen, tehát a malom pinceszintjén áthaladó mederrészben biztosítani kell a víz minél akadálymentesebb lefolyását. Ehhez egyenletes lejtésviszonyokat kell kialakítani, valamint szükséges egy nagyméretű beton pillér kiváltása. A malomépület alatt a folyó mindkét partjának terep, és zöldfelületi rendezésére kerül sor, valamint egy újabb kiszállóhely létesítésére a bal parton.
Malomkövek:
Kifejezetten a Malom-ági Lajta környezetrendezésének logója lehet a folyó mellett rendre megjelenő eredeti malomkövek gyűjteménye, köztérre helyezése. Szép megidézése lehet ez a folyóágon egykor működő tucatnyi vízimalomnak, melyből ma már sajnos egy sem működik, de az Uradalmi malom mellett az Akócs malom ma is városképi jelentőséggel bír.
Az újonnan rendezésre kerülő zöldfelületeken, illetve a már kialakult szép sétányokon egy Magyarországon is egyedülálló malomkőgyűjtemény jöhet létre.
A folyó mentén több helyen megjelenő eredeti malomkövek és az őket idéző információt hordozó, ülőfelületként szolgáló vagy egyéb funkcionális célú beton korongok egységes arculatot kölcsönözhetnek a Malom-ágnak. A part mentén folytonossá tett sétányok, gyalogos útvonalak szerves kapcsolatot létesíthetnek a város és a folyó között, fizikailag és mentálisan is közelebb hozva az embereket a vízhez. A rendezett környezet, az intenzívebb folyóhasználat és a turisztikai hasznosítás pedig tovább erősítheti a folyó identitásteremtő szerepét a városban.
2011. 11. 04. Budapest
Lenzsér Péter, Paál Zsófia
folyamkilométerek:
zsilip: 3+690 és 3+667 között
első iszapfogó: 3+376
második iszapfogó: 3+215
csónakkikötő: 2+932 és 2+818 között
várköz - híd: 1+776 és 1+650 között
malom előtt-alatt-után: 1+650 és 1+520 között
|